Devecsery László 1949-ben született Vasszilvágyon. Könyvek iránti vonzalma már gyermekkorában megmutatkozott, folyvást egy terebélyes fűzfa alatt, kis karosszékében ülve olvasott. Személyiségét, világlátását családja, a falu összetartó közössége, az együtt megélt ünnepek, néphagyományok, az öregektől hallott mesék és igaz történetek formálták.
Már iskolásként verseket faragott. Osztályfőnöke, Lőrinczy Huba biztatására részt vett egy sárvári diákköltő-találkozón, ahol költeményeivel rögtön második díjat nyert, 1968-ban viszont már elhódította az első díjat.
A Szombathelyi Tanítóképző Intézetben végzett könyvtár-népművelés szakon, majd magyartanári diplomát, később egyetemi oklevelet is szerzett. Dolgozott művelődési ház igazgatóként, több iskolában tanított magyar nyelv és irodalmat, drámapedagógiát.
Első verseskötete, a Zarándokút 1989-ben jelent meg. Költészete minden korosztályt megszólít, nagy odaadással ír a felnőtteknek, s még inkább a gyerekeknek, mert hiszi, hogy nekik még érdemes! A népköltészeti tradíciótól a klasszikus modernségen és az avantgárd hagyományon át a játékos-mondókás verselésig sokféle területen otthonosan mozog. Lírája életteli, első látásra könnyed, mégis végtelenül bölcs és gondolatébresztő. Soraiból árad a zeneiség.
Kifejezetten termékeny szerző: 55 önálló kötetet jegyez. Verseit lefordították német, horvát, angol, roma és orosz nyelvre, sőt, egyik költeménye kínaiul is olvasható.
Írt prózát, drámát. Színműveit szívesen játszották és játsszák kőszínházi és amatőr társulatok. Maga is rendezett Győrben, Szolnokon, Nyíregyházán, a szombathelyi Weöres Sándor Színházban, a Kalliopé Színtársulattal a budapesti Nemzeti Színházban vendégszerepelt. Néhány éve meghívást kapott Kanadába egy országos turnéra óceántól óceánig, afféle egyszemélyes színházként. Torontóban rendezett is. A jelenleg futó Lázár Ervin Programban a Szolnoki Szigligeti Színház műsorra tűzte A kék pék és Varázskendő című darabjait.
2019-ben József Attila-díjjal tüntették ki, ugyanabban az évben Vasszilvágy díszpolgára lett. 2024-ben - 75. születésnapja alkalmából – életműve elismeréseként Radnóti-díjban részesült.
Bár egészsége az utóbbi időben megrendült, fáradhatatlanul dolgozik. Most készülő Csillagvirágok című gyermekkönyvét lányunokái illusztrálják. Tervezi egy hatszemélyes vasi antológia, illetve a Levelek az időből című, felnőtteknek szánt kötetének megjelentetését is.

Tóth Gergely a Szombathelyi Művészeti Szakközépiskola mozgóképgyártó–videóműsor-készítő szakán végzett. Szoros barátságot kötött Illés László rendezővel, akivel a szakmában is hamar megtalálták a közös hangot: 2016-ban együtt forgatták a Pince című horrort, amit 32 országban forgalmaztak és elérhető volt az egyik legnépszerűbb streaming csatornán is; 2019-ben pedig elkészítették a Pásztort, amely 37 nemzetközi díjat érdemelt ki.
Tavaly mutatták be harmadik filmjüket, a Beszélő trófeák című thrillert, amelynek fotografálásáért Tóth Gergely elnyerte a Kovács László - Zsigmond Vilmos Operatőri Díjat nagyjátékfilm kategóriában. Büszke rá, hogy a kis költségvetés ellenére sikerült olyan vizuális megoldásokat alkalmazni, amelyek lenyűgözték a zsűrit. Vezető operatőrként a forgatáson 7-8 ember munkáját végezte egymaga, ami nagy fokú kreativitást és improvizációs készséget igényelt. Búvárkodni is megtanult, hogy a víz alatti felvételeket elkészíthesse. A rangos elismerés új lendületet adott számára a folytatáshoz.
Tóth Gergely a 2019-ben készült Redline című kisjátékfilmnek nem csak operatőre, de vágója is volt - a Varese Nemzetközi Filmfesztiválon megkapta a legjobb vágásért járó díjat.
Az Illés László-Tóth Gergely alkotópáros már javában dolgozik az újabb horrorfilmjén Ever after/Örökkön-örökké címmel. Olyan világsztárok is szerepet vállaltak benne mint a Száll a kakukk fészkére című filmből ismert Michael Berryman, a műfaj ikonja; Mark Sheppard, a Supernatural sorozat démonkirálya; illetve Bonnie Aarons, az Apáca filmek címszereplője.
Erdélyi János, Balázs Béla-díjas filmrendezővel egy dokumentumfilmen is dolgozik, ami Simonffy András költő életének Dukán töltött időszakáról és általa Dukai Takács Judit munkásságának felkarolásáról szól.
Tóth Gergely jelenleg Budapesten él. A filmezés mellett rendezvényeket, reklámokat, image-filmeket forgat, videoklipeket készít. Háromhetente meglátogatja szüleit Szombathelyen, és úgy tervezi, hogy tavasszal vissza is költözik a városba.

Gyécsek József 1970-ben született Szentgotthárdon. A Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola rajz-történelem szakán Horváth János és Mészáros György festőtanároktól tanult, majd a Janus Pannonius Tudományegyetem Képzőművészeti Mesteriskola festő szakán végzett Keserü Ilona növendékeként.
Indulását a változatos műfaj-, eszköz- és anyagkísérletek határozták meg. Akkori munkáiról Aknai Tamás művészettörténész így vélekedett: "Gyécsek József nem az ész kalandjának, hanem az érzékek és az érzelmek személyes formáinak, alakulási folyamatának a nyomába szegődik, művei jórészt az önvizsgálat és önmegismerés halk jegyzőkönyvei.”
Hosszabb-rövidebb utazásai meghatározóan formálták szemlélet- és kifejezésmódját, távol-keleti élményei mélyen beépültek vizuális gondolkodásába.
Absztrakt munkái mellett 35 éve intenzíven foglalkozik portréfestéssel. Több ezer izgalmas karaktert festett és rajzolt le, munkái a világ számos pontjára eljutottak. Az emberi arcokban a tekintetet éltető lelket keresi.
A portrékarikatúra világát 15 éve fedezte fel. 2020-ban ily módon örökítette meg a Weöres Sándor Színház társulatának tagjait, a képekből nagy sikerű kiállítás nyílt.
Elkötelezett a minőség iránt. Az alkalmazott műfaj realista, közönségbarát megfogalmazásán túl alkotásaiban a mélyebb, expresszívebb megközelítést érzi leginkább sajátjának.
Az ábrázoló festészet és az absztrakció párhuzamosan vannak jelen a munkáiban, 2004-től 2008-ig készült Entrópia című sorozatával ezek átjárhatóságára is kísérletet tett.
Több ciklusban festett sorozatokat a németországi Heidelbergről, ahol hat évig élt. Belekóstolt a kiadványszerkesztésbe és könyvillusztrálásba is.
Kalandozásai eredményeként az utóbbi pár évben kiérlelődött egy összegző, szintetizáló absztrakt képi rendszer, amelyben többféle optikai és értelmezési síkon tudja sűríteni tapasztalatait a világról és önmagáról.
Munkáit több hazai, németországi és szlovéniai egyéni és csoportos kiállításon mutatta be. Tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének és a Magyar Festők Társaságának.
1995-ben elnyerte az Első Marosfői Nemzetközi Nyitott Egyetem különdíját, 2002-ben megkapta a Magyar Festők Társaságának alkotói ösztöndíját, 2023-ban a Nádasdy Kulturális Központ díját ítélték neki.

Barta Veronika Szombathelyen született 1984-ben. Középiskolai tanulmányait a Bolyai János Gimnáziumban végezte matematika-fizika fakultáción. 2009-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karán diplomázott okleveles csillagászként.
Tágabb értelemben vett kutatási területe a Föld körüli plazmakörnyezet fizikai folyamatainak tanulmányozása. Az alsó légkör és az ionoszféra közötti csatolási mechanizmusokat vizsgáló doktori dolgozatát 2015-ben „summa cum laude” minősítéssel védte meg a Nyugat-magyarországi Egyetemen. 2016-ban Fulbright ösztöndíjasként az Egyesült Államokban, a Massachusetts Institute of Technology-n kezdte tanulmányozni a Nap aktivitásának és az ahhoz kapcsolódó folyamatoknak az ionoszférára gyakorolt hatását, amely azóta is fő kutatási területe. Mivel a bekövetkező változások hatással vannak a rádió- és műholdas kommunikációra, valamint a navigációra, a téma gyakorlati szempontból is rendkívül fontos a mai modern társadalom számára. Két alkalommal nyerte el az Európai Unió rangos Marie Sklodowska-Curie kutatási programjának Seal of Excellence díját. A Nők a Tudományban Kiválósági Díj birtokosa, elnyerte a Bolyai Kutatási Ösztöndíjat és a Nemzeti Kiválósági Program STARTING kutatócsoport alapítói ösztöndíját is.
Tudományos tevékenységéért 2024-ben az MTA Veszprémi Akadémiai Bizottsága neki ítélte az Év Kutatója díjat a természettudományok területén.
Jelenleg a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa, az Ionoszféra Kutatócsoport és a rangos T-FORS Horizon Europe projektben a magyar csapat vezetője, a Magyar Tudományos Akadémia Fiatal Kutatók Akadémiájának tagja.
Már egyetemista éveiben a tudományos közélet tevékeny szereplője lett. 2023 óta az MTA Geofizikai Tudományos Bizottságának titkára. Szerepet vállalt számos hazai és nemzetközi konferencia szervezésében. Szívügye a tudomány népszerűsítése, aktív a közösségi médiában és gyakran tart ismeretterjesztő előadásokat minden korosztály számára. Tudományos közéleti tevékenységéért a Magyar Geofizikusok Egyesülete 2019-ben a Renner János-emlékéremmel tüntette ki.

Kiss Zoltán 1993 óta a kőszegi Jurisich Miklós Gimnázium tanára. Irányításával eleinte szakköri jelleggel, majd a délelőtti órakeretben is elkezdték oktatni a pénzügyi ismereteket. A gimnázium az ő kezdeményezésére csatlakozott a „Pénziránytű Hálózathoz”. Vallja, hogy a pénzügyi-gazdasági témájú versenyeken való részvétellel hatékonyan növelhető a fiatalok pénzügyi tudatossága, körükben így lehet elterjeszteni a pénzügyi kultúrát, hiszen ebben a korosztályban a játékos elemek, az informatika, a modern kommunikációs csatornák, a közösségi média már a mindennapok szerves része. Diákjai az elmúlt tanévekben szinte az összes országos pénzügyi, tőzsdei versenyen döntőbe jutottak, csapatban és egyéniben is számos első helyezést, illetve különdíjat hódítottak el. 2019 óta közel húsz országos pénzügyi versenyt nyertek - több alkalommal a Zsetont, a Részvényfutamot, a Pénzmestereket, a Nagy Diák Pénzügyes és a Nagy Diák Banktudós Tesztet is, a Pénzügyi Junior Klasszis versenyen egymást után három alkalommal szereztek második helyezést. Tavaly a Nemzetközi Közgazdasági Diákolimpián ezüstérmesként sikerült végezni.
Tanítványai közül Gergácz Bálint, Szafián Dorottya, Szafián Petra és Szafián Réka kiérdemelte a Pénzügyminisztérium elismerését, 2024-ben Pénzügyi Tudatosság Fejlesztéséért Díjjal tüntették ki Páli Ádám 12.D osztályos tanulót, aki Sulyok Tamás köztársasági elnöktől vehette át a „Felfedezettjeink” különdíjat.
Kiss Zoltán három alkalommal végzett első helyen a Részvényfutam tanár kategóriájában. A „Pénziránytű Hálózat” Tanári díj, az „Év Pedagógusa Díj”, az MNB „Arany Iránytű Díj” és a Pénzügyminisztérium „Pénzügyi Tudatosság Fejlesztéséért Díj” birtokosa. 2021-ben Kőszeg Város Önkormányzata Pro Communitate díjjal, 2024-ben Vas Vármegye Közgyűlése „Vas Vármegye Szolgálatáért Oktatási Tagozata" díjjal tüntette ki. Idén szeptemberben a Nemzetgazdasági Minisztériumban vehette át az ÖPOSZ: "Pénzmesterek Akadémia Díját". Munkájában a diákok motiválását és a pénzügyi, gazdasági témák iránti érdeklődésük fenntartását tartja a legfontosabbnak. Irányításával és a tanulók hathatós közreműködésével iskolájában magas színvonalon megvalósul a pénzügyi tudatosságra nevelés.

Szabóné Fülöp Ida Bácsbokodon született, Szombathelyen végezte az általános iskolát. Technikusi oklevelét a budapesti Ybl Miklós Építőipari Technikumban szerezte, jeles minősítésű üzemmérnöki oklevelét az Ybl Miklós Műszaki Főiskola magasépítési szakán vehette át. 1987-ben szerzett vezető tervezői jogosultságot.
1967 óta a helyi építőipar aktív résztvevője. Pályáját a Vas Megyei Állami Építőipari Vállalat tervező csoportjánál kezdte, később a megyei Beruházási Vállalatnál, a TÉK Kft. tervező csoportjánál helyezkedett el. Leghosszabb ideig - 14 éven át - a Szövtervnél dolgozott. 1999-től saját vállalkozásában lett ügyvezető, 2007-ben vonult nyugdíjba.
Munkája ezer szállal kapcsolódik Vas vármegye fejlődéséhez, 45 éves pályafutása során mintegy 200 épületet tervezett. Köztük például bölcsődét Répcelakon, óvodát Szombathelyen, üzleteket és lakásokat a Kőszegi utcában és az Uránia udvarban, mélygarázst, irodaházat, a jáki iskola tornatermét és könyvtárát. Tervezett számos kereskedelmi és vendéglátó egységet, ipari üzemet és lakóházat több vasi településen. Az ő munkája a Markusovszky Kórház mosodája, a Patológiai Osztály épülete, a Hefele-iskola faipari tanműhelye és a szentgotthárdi rendelőintézet is.
Különösen szívesen dolgozik műemlék vagy műemlék jellegű, védett épületek átalakításán, ami az egyik legkomplikáltabb tervezői munka. Mindig igyekezett megtalálni az autentikus, korhű külső, az esztétikum, valamint a megrendelői igények, a funkció közötti arany középutat úgy, hogy mindez a hatályos jogszabályoknak is megfeleljen. Gyakran kellett kompromisszumot kötni, kreatív megoldásokra, újszerű ötletekre is szükség volt, de a siker nem maradt el. Ő végezte a bogáti kiskastély, az acsádi, a hegyfalui és a szelestei kastélyok rekonstrukcióját. Egyik legkedvesebb munkája 1992-ben a Kereskedelmi Bank székházának átalakítása volt Szombathelyen a Kőszegi utca 10-ben. Sikerült megtartani az eredeti külalakot, például a homlokzat díszítőelemeit, miközben az épület maradéktalanul ellátja új funkcióját.
1996-os megalakulása óta a Vas Vármegyei Építész Kamara tagja, jelenleg a Szakmafelügyeleti Bizottság elnöke.
Munkáját a szombathelyi önkormányzat Hefele-díjjal, a Vas Vármegyei Közgyűlés Fazakas-díjjal, a vasi Építész Kamara Rauscher-díjjal ismerte el.

Nagy Jácint Sárváron született. Fiatal korában főként az extrém sportok iránt érdeklődőtt, s bár mindig vágyott egy fényképezőgépre, a húszas évei közepén kezdett el rendszeresen fotózni – eleinte csak hobbiként.
Két önálló kiállítása és a közösségi médiában publikált fotói is közrejátszottak abban, hogy 2017-ben a Vas Népéhez hívták dolgozni. Ezt követte a Nyugat.hu, 2019-től pedig a Savaria Fórum munkatársa.
2018-tól összesen 12-szer díjazta több kategóriában Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata a Sajtófotó Kiállítás és Pályázat kereteiben. A MÚOSZ alapította 38. Magyar Sajtófotó Pályázaton Karácsonyvárás című képe a Mindennapi élet kategória 2. helyezését nyerte el, több képe is bekerült a 2019-es, illetve 2020-as Az év fotói könyvbe.
Több album fotóanyagának megalkotója, tartott foglalkozást fiataloknak a szombathelyi Diák Képfesztiválon, vagy tárlatvezetést a Savaria Múzeum Reismann János és Reismann Mariann munkásságát bemutató kiállításában – és fáradhatatlanul kapja lencsevégre nap mint nap a kulturális, közéleti és sporteseményeket.
Kezdetektől a szociofotózást tartja a fényképezés legizgalmasabb ágának: érzékeny az emberi sorsokra, és hiszi, hogy a kiszolgáltatottság ábrázolása utat nyithat egy pozitívabb társadalmi gondolkodás felé.
Vallja, hogy a fotóriporter dolga objektíven ábrázolni a valóságot, ám minden fotós saját személyisége, élettörténete lencséjén át látja azt. Az így kialakuló vizuális látásmód eleve meghatározza a témaválasztást, az alkotás módját, és még sok mindent – így lesz az objektív fotó végül izgalmasan szubjektív.
Hobbija a természetjárás, a hegymászás – kikapcsolódásként a Kárpátok gerinceit járja.

Zsebe Ferenc – a helyieknek csak „Baba” - a körmendi kosárlabda élő legendája, többszörös bajnok és kupagyőztes, 102-szeres válogatott. 1977-ben kezdett sportolni Némethné Kovács Kamilla kezei alatt. Két év múlva a Körmendi Dózsa MTE igazolt játékosa lett. 17 évesen bekerült az ifjúsági válogatott keretbe, de sosem lépett pályára a csapatban. A Körmend színeiben először 1983-ban játszott tétmeccset, a Baja ellen 31 másodpercnyi lehetőséget kapott. Folyamatosan lépdelt felfelé a ranglétrán: ’86-ban már kulcsjátékosnak számított, ekkor Észak-Koreában a felnőtt válogatott tagjaként magára ölthette a címeres mezt.
1987. április 12. mérföldkő az MTE életében, hiszen első vidéki csapatként ekkor szerezték meg a bajnoki címet. A Rába-parti város teljes extázisban ünnepelt. Zsebe Ferencnek kulcsszerepe volt a sikerben.
Három évvel később legyőzték a kupában a Honvéd együttesét, majd ezt követően még ötször nyerték el a trófeát, játékosként tehát hatszoros kupagyőztesnek mondhatja magát. ’90-ben és 91-ben az év kosárlabdázójának választották. 1996-ban megszerezte második bajnoki címét, szintén a Honvéd ellen.
Aktív pályafutását 20 szezon után, 2002-ben fejezte be. Edzői oklevelet szerzett a Testnevelési Főiskolán, és 2003-ban már vezetőedzőként ünnepelhetett bajnoki címet a piros-feketékkel.
2005-ben beválasztották az elmúlt 50 év 25 legjobb férfi játékosa közé.
2009-től kilenc éven át az Egis Körmend ügyvezetője volt, ez idő alatt sikerült még egyszer elhódítani a kupát.
Zsebe Ferenc háromszoros bajnok, hétszeres kupagyőztes. Pályafutása során 516 bajnoki mérkőzésen lépett pályára és 6285 pontot dobott, meccsenkénti átlaga 12,2.
Hosszabb szünet után idén nyáron a legenda hazatért: az Egis Körmend NB I-es csapatát működtető Basketball Körmend Sport Kft. ügyvezetője lett, éppen a 60. születésnapján. Örömmel vállalta a megbízást, hiszen közel áll a szívéhez a feladat. Célja új lendületet adni a patinás klubnak.

Pálné Horváth Mária tősgyökeres celldömölki, itt született, itt nőtt fel, nem csoda, hogy később hivatásává vált a szeretett városáért való munkálkodás. Pályáján két tanára Nagy István és Tima László indították el, akik biztatták a művészetek és humán tudományok művelésére. A Berzsenyi Dániel Főiskolán magyar nyelv és irodalomtanár-népművelő szakos diplomát szerzett, majd a Janus Pannonius Tudományegyetemen művelődési felnőttképzési menedzserként végzett. 1984-ben mint népművelő kezdett dolgozni a Kemenesaljai Művelődési Központban, melynek 1993-ban vezetője lett. A Kresznerics Ferenc Könyvtárral való összevonás után az egyesített intézmény igazgatójaként folytatta munkáját. Napjaikban is töretlen lelkesedéssel, kiemelkedő szakmai színvonalon dolgozik. Nem csak saját magát fejleszti folyamatosan, de a központ működését is igyekszik a kor kihívásaihoz igazítani. Szoros kapcsolatot ápol a helyi és a környékbeli kulturális intézményekkel, segíti működésüket.
Pálné Horváth Mária számos hagyományteremtő rendezvény és fesztivál megálmodója, azok lebonyolítását sok éve magas fokú precizitással és kreativitással felügyeli. Az intézményben működő civil szervezetek, klubok, szakkörök elkötelezett támogatója és tanácsadója. Higgadt, tapasztalt, gyakorlatias és együttműködő vezető, munkatársaival együtt igazi közösséget alkotva dolgoznak nap mint nap. Az intézmény érdekében tudatos menedzseri tevékenységet végez, amit sikeres pályázatok sora bizonyít. Meghatározó szerepet tölt be Celldömölk és Kemenesalja arculatának és jövőképének kialakításában. Segíti a városi médiumok működését, részt vállal civil szervezetek életében is.
A Közösségi Kultúráért díj, a Celldömölk Városért Érdemérem, a Batthyány Emlékplakett birtokosa. 2009-ben Magyar köztársaság Arany Érdemkereszttel tüntették ki, 2020-ban átvehette a képviselő-testület által alapított Kresznerics Ferenc díjat, 2024-ben a Celldömölk Jubileumi Érdemérmet. Szabadidejét gyermekei és unokái körében tölti. Hitvallása Celldömölkért tevékenykedni annak érdekében, hogy a város megőrizze emberarcúságát és szellemiségét a következő generációk számára is.

Rápli Róbert a szombathelyi Zeneművészeti Szakközépiskolában érettségizett. Első diplomáit a szombathelyi főiskolán szerezte ének-zene és történelemtanár szakon. Itt hívta életre két szaktársával a mintegy 30 éven át működő Hangműhely Zenei Klubot.
A ’90-es években több Vas megyei zenei együttesben tevékenykedett. Egyik alapítója és 10 éven át énekese volt a szombathelyi General Harmony Singersnek. Az énekegyüttessel 1993-ban nemzetközi versenyen Nívódíjat nyertek, kiérdemelték a Magyar Rádió különdíját, és több CD-t is kiadtak, melyeken néhány saját átirata is szerepel.
1992-től a szentgotthárdi zeneiskola tanára. 2000-ben koncertsorozatot indított a kisvárosban, melynek klarinétosként is tevékeny közreműködője volt. A kamarabérlet-sorozat idén már 25. éve gazdagítja Szentgotthárd kulturális életét.
Rápli Róbert 1997 óta Szentgotthárd Város Fúvószenekarának művészeti vezetője. Irányításával hét alkalommal minősült az együttes arany és kiemelt arany fokozatot szerezve. Kategóriagyőztesek lettek az I. Sárvári Fúvószenekari Versenyen. Nevéhez fűződik az I. Vas Megyei Fúvószenekari Koncert és Bál, valamint a Szentgotthárdi Nemzetközi Fúvóstalálkozó - utóbbit idén 25. alkalommal rendezték meg. A fúvószenekart 2006-ban a Megyei Közgyűlés és az Országos Fúvósszövetség is Elismerő Oklevélben részesítette. 2007-ben kiérdemelték a Szentgotthárd Városért Kitüntetést.
Rápli Róbert 2012-től a Szombathelyi Művészeti Szakgimnázium kinevezett igazgatója. Az idén fennállásának 50. évfordulóját ünneplő tanintézmény jubileumi rendezvénysorozatának fő szervezője volt. Ennek keretében jelent meg az elődjével közösen írt iskolatörténeti könyv.
Mesterpedagógus szakértőként is tevékenykedik, valamint a budapesti műszaki egyetem köznevelési mestervezető képzésének óraadó konzulense. Többek között a Vas Megye Önkormányzata Szolgálatáért Kulturális Tagozata Kitüntetés és a Dr. Kiss Gyula Egyesület Közösségi Kultúráért Kitüntetés birtokosa.

Horváth Florencia költő, kritikus, irodalomszervező. A Fiatal Írók Szövetségének tagja, a prae.hu főszerkesztő-helyettese.
Gimnazista korában jelentek meg első publicisztikái a Vas Népe hasábjain. 2018-ban kiérdemelte az év diákújságírójának járó Aranytoll-díjat. Később a Bárka, a Kortárs Online és az f21.hu könyv- és színházkritikusa volt. Verseivel a Kárpát-medencei Középiskolás Irodalmi Pályázaton mutatkozott be, a zsűri előbb bronz, majd arany oklevéllel díjazta munkáját. 2019 óta publikál irodalmi folyóiratokban, szépirodalmi szövegeit az Alföld, a Jelenkor és a Litera is közölte.
2021-ben Móricz-ösztöndíjat, 2023-ban József Attila Irodalmi Támogatást nyert. 2022-ben a Salvatore Quasimodo Költőverseny elismerő oklevelét, 2024-ben különdíját vehette át.
Éveken át vezette a Kötetlenül című irodalmi beszélgetéssorozatot, ami pályakezdő szerzőknek biztosított bemutatkozási lehetőséget - a vendégek szövegeiből szerkesztette a Prae folyóirat tematikus lapszámát.
2023-ban hozta létre Karádi Gergővel közösen a Valójában senki című zenés színházi előadást, aminek alapját saját versei adják. A darabot országszerte játsszák. Napvilágot látott első közös daluk is ugyanezzel a címmel, szövegét Horváth Florencia írta.
Hiátus című első verseskötete idén áprilisban jelent meg a Kalligram Kiadó gondozásában, bemutatóját a nagy presztízsű Margó Fesztiválon tartották.
Verseit lefordították angol, bolgár, cseh, lengyel és szlovák nyelvre.
Fontosnak tartja a kortárs magyar irodalom népszerűsítését. Kerekasztal-beszélgetéseken, felolvasásokon vesz részt, megfordult többek között a Csíkszeredai Könyvvásáron, a pozsonyi Liszt Intézetben, a Kertész Imre Intézetben és a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Szombathelyen és szülővárosában, Celldömölkön is volt önálló estje.
2021 óta kreatív írást tanít, minden évben szekcióvezető a kecskeméti People Team gyerektáborban, de felnőtteknek is tart műhelyeket, például a Művészetek Völgyében.
2023-ban diplomázott az ELTE magyar-színház szakán, szakdolgozatát Nádas Péter Emlékiratok könyve című művének újraolvasási lehetőségeiből írta. Jelenleg ugyanitt irodalom- és kultúratudomány mesterszakos hallgató.

Papp Hajnal 24 esztendős, szentgotthárdi származású festőművész. Művészetek iránti vonzalma már egészen korán kialakult. Több hangszeren is tanult játszani, de legörömtelibb tevékenysége mindig is a festés, a rajzolás volt. A különböző festészeti technikákkal, tűzzománcozással, mintázással először Csomós Erika általános iskolásoknak tartott képzőművészeti foglalkozásain találkozott. Az ő növendékeként eredményesen szerepelt országos versenyeken.
Nem csoda, hogy útja a Szombathelyi Művészeti Szakgimnáziumba vezetett, ahol festő szakon végzett Szántó István növendékeként. Majd a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karának festőművész szakán folytatta tanulmányait – itt a szakmai ismereteken túl érettebb szemlélettel és gondolkodásmóddal is gazdagodott.
Sikerrel szerepelt Országos Festészetversenyen, Országos Tudományos Diákköri Konferenciákon, több tehetséggondozó- és ösztöndíj program kedvezményezettje volt. Első önálló kiállítása Lánykák címmel 2020-ban a szentgotthárdi Szlovén Kulturális és Információs Központban nyílt meg, de bemutatkozott Pécsett is, és csoportos tárlatokon szerepelt Budapesten, Visegrádon, Olaszországban és Romániában. 2019 óta művésztelepek rendszeres résztvevője. Vallja, hogy a generáció- és szakmaközi találkozások, valamint a pályán lévő alkotókkal való közös munka révén sokat tanul és élményekkel gazdagodik.
Műveiben előszeretettel használ semleges hátteret, amely előtt plasztikus megfogalmazásban jeleníti meg fő témáját, ami minden esetben az ember. Alakjai szinte lebegnek a sík térben. Munkái közgyűjteményekben is megtalálhatók. Gyermeki kíváncsiságát megőrizve más területekre is szívesen kalandozik. Illusztrálta Pintér György és Devecsery László egy-egy kötetét.
Ez a tanév igazi kihívást tartogat számára, hiszen oktatóként tért vissza alma materébe, a
Művészeti Szakgimnáziumba.